Az Edelman tizenkettedik alkalommal publikálta Trust Barometer kutatását, amely több mint 30 000 online megkérdezett válaszaira épül, 25 országból. Az adatfelvétel időpontja 2011 október 10. és 2011 november 30. közé esett.

Az egyes országokban 1 000, 18 évesnél idősebb embert fedett le a kutatás, amit az USA és Kína esetén 500, a több ország esetén további 200 "tájékozott közvéleményként" besorolt válaszadóval egészítettek ki.
Utóbbi definíciója olyan 25-64 évesek, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, az adott életkori csoportban az egy háztartásra eső jövedelem szempontjából a legfelső negyedbe tartoznak az adott országban, az üzleti hírek és közügyek iránt pedig kiemelkedően érdeklődnek a médiában.

Mielőtt a tanulmányra áttérnénk, érdemes lehet pontosítani a kutatás kereteit, hogy az ebből származó eredmények végül megfelelő értelmezést kapjanak.
A kutatásban a bizalom tranzakciós vetületét láthatjuk, avagy hogyan változik ez a gazdaság, a hírek vagy éppen a közösségi hálózatok fejlődésének hatására. Nem vizsgálja például a "társadalmi bizalom" kérdését, amely - ha hihetünk Fukuyama-nak - kiemelt jelentőségű dimenzió a gazdasági fejlődés, és egy ország (társadalom) sikerességének szempontjából.
A másik fontos szempont, hogy a kutatásban a fogyasztói percepciókat ismerhetjük meg a bizalommal kapcsolatban, egyes iparágakra, intézményekre, területekre vetítve. A kutatás arra nem fog megoldást adni, hogy a pénzintézetekbe vetett bizalom azért csökkent, mert a pénzintézetek valójában kevésbé megbízhatóak, vagy egyszerűen csak a fogyasztók véleménye változott ilyen irányban?
Végül, de nem utolsó sorban, a bizalom kérdését általánosságban vizsgálja az egyes területeken. Hasonló probléma, mint amikor nem téma-specifikus, hanem általános véleményvezéreket próbálunk beazonosítani.

Legfontosabb megállapítások

• Több mint kétszer annyi ország került a "szkeptikus" csoportba, és kevesebben vannak a semleges zónában.
• Az intézményekbe vetett bizalom csökkent a kormányzat, gazdasági szereplők és nem kormányzati szervek (NGO-k) esetén - egyedül a média volt képes növekedni a négy vizsgált terület közül - de utóbbi is csak a "tájékozott közvélemény" csoportban.
• A legnagyobb visszaesést a kormányzati területen tapasztalhatjuk, a 2011-es 49 százalékról 38 százalékra. A nem kormányzati és üzleti szereplők a 2009-es szintre süllyedtek vissza.
• A fejlett piacok közül több esetben is kétszámjegyű volt a visszaesés az üzleti szféra esetén.
• Iparágakat összevetve idén is első helyre került a technológia szektor (79 százalék), és utolsó helyen kullognak a bankok, pénzügyi szolgáltatók (47 illetve 45 százalékkal).
• A növekvő szkepticizmus együtt jár az üzenetek "súlykolásának" fontosságával - a többség úgy vélekedett, hogy legalább 3-5 alkalommal kell hallania egy információt ahhoz, hogy elhiggye.
• A média diverzifikáció fontossága tovább nőtt, minden vizsgált csatorna indexe növekedett (hagyományos, online, közösségi és vállalati csatornák).
• A visszaesés ellenére továbbra is a nem-kormányzati intézményekbe vetett bizalom a legmagasabb.
• A vállalatok első számú embereibe és kormányzati tisztviselőkbe vetett bizalom jelentősen visszaesett 2011-ről 2012-re, az ismerőseinkbe és az "átlagos vállalati dolgozókba" fektetett bizalom ugyanakkor nagy mértékben nőtt.
• A vállalatok általánosságban nem felelnek meg a közvélemény elvárásaink, 67 százalék tartja fontosnak a bizalom elnyerése szempontjából  az "odafigyelni a fogyasztói szükségletek és visszajelzésekre" kérdést, de csak 36 százalék véli úgy, hogy a cégek valóban megfelelnek ennek. Hasonló képet mutat a tanulmány a kormányzatokról kialakult fogyasztói vélemények esetén.